Csak néztem, ahogy elmész, és semmit sem tettem, csupán emlék már, hogy itt ültünk mi ketten. Fogtad a kezem, tekinteted megpihent rajtam, mikor elmentél, nem tehettem semmit. Nem tehettem mást, csak hagytam. Nagyon fájt a szívem, amikor elhagytál engem, csak lépteid dobbanása hallatszott a csendben.